A kis háborús hős yorkie, Smoky gazdájával készítettünk interjút, melynek harmadik, befejező részét olvassátok éppen.
Az eredeti sztoriért katt ide: https://nozinyomoz.blog.hu/2020/01/25/smoky_a_haborus_yorkie
Az interjú első részét itt találod: https://nozinyomoz.blog.hu/2020/01/25/interju_bill_wynne-nal_a_haborus_yorki_smoky_gazdajaval
A második részért katt ide: https://nozinyomoz.blog.hu/2020/01/25/interju_bill_wynne-nal_a_haborus_yorki_smoky_gazdajaval_326
Bill Wynne-nal egy hónapon át tartottam a kapcsolatot. A 94 éves veterán katona végig elképesztően segítőkész és együttműködő volt, még a Smokyról írt könyvéből is küldött egy dedikált példányt, ami a napokban meg is érkezett egyenesen Clevelandből.
És akkor lássuk az utolsó három kérdésre adott válaszát.
Tudjuk, hogy Smoky legendája még mindig él. Mi a következő esemény vele kapcsolatban?
2016 május 30-án a new jersey-i VETERAN Emlékpark egy egész szekciót avat fel a háborús hős kutyák emlékére (Ez a nap Amerikában az Emlékezet Napja). A park az 1770-es forradalomig visszamenőleg őriz emlékeket minden harcról. Egészen addig nem is hallottam erről a parkról, amíg az emlékhely alapítója fel nem keresett engem a hírrel, hogy Smoky-nak is szeretnének emléket állítani. A Parkot üzemeltető Igazgatótanács úgy döntött,hogy Smoky képviselje a II. világháborúban szolgált kutyákat.
Smokyval együtt öt életnagyságú kutyaszobor áll majd a parkban, mindegyikük egy-egy háborút képviselve, így Stubby az I. világháborút, Smoky a II. világháborút, Judy a koreai háborút, Nemo a vietnámi háborút, és Fluffy az iraki háborút.
Mindegyik kutya képmását kőbe faragva örökítették meg, melyek leleplezése ezen a napon történik majd meg. Az igazgatótanács felkért engem, hogy mondjak beszédet, amelyet el is vállaltam, de a korom miatt kértem, hogy gondoskodjanak egy helyettesítő személyről is. Nagyon sok családtagom is jelen lesz.
Úgy hallottuk, hogy a vejével együtt azt tervezik, hogy Smoky történetét egy filmben örökítik meg. Hogy állnak az előkészületek ezzel kapcsolatban?
70 éve volt, amikor a film ötlete legelőször kipattant. A könyvemben is írok arról a producerről és feleségéről, akik a hollywoodi Warner Brothers Studios-nak készítettek filmeket, és akikkel én együtt dolgoztam a Night Unto Night c. produkción. Ebben a filmben játszott főszerepet Ronand Reagan, az USA későbbi elnöke és Vivica Lindfors svéd színésznő. A filmben szerepet kapott egy kutya, akinek “Butch” volt a neve. Őt kellett felkészítenem a munkára. Mind a producer, Owen Crump, mind a felesége le volt nyűgözve attól, amit Smoky tudott, és kijelentették, hogy a következő filmet Smoky történetéről készítik. A sors azonban másfelé vitt, Ohio-ba vezényeltek, majd dolgoztam az akkor megalakuló Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal-nak, a NASA-nak is.
Most, 94 évesen odáig jutottam el, hogy van egy megírt forgatókönyv, amely a II. világháború utolsó két évét fedi le Smoky történetével a középpontban. Amint tudod, Smoky rendkívül aktív szerepet játszott a háborúban. 18 hónapon keresztül folyamatosan bevetésen volt, Ausztráliától Koreán át több mint 40000 mérföldet utazott a harctéren - főként repülőgéppel, de hosszú hajóutakat is megtett – lefedve a fél világot kelettől nyugatig, északtól délig.
Jelenleg van egy producer és egy befektető, akiket érdekel a dolog. Remélem, hogy hamarosan jó hírrel tudok szolgálni, ugyanis rövid időn belül keresni fognak ez ügyben. A film két éven belül “Smoky, a háborús kutya” címmel kerülhet a mozikba.
Milyen üzenetet küldene az olvasóknak, a magyar Smoky-rajongóknak az ember-kutya viszonyával vagy a háború/béke témakörével kapcsolatban?
Smoky számomra a tökéletes kutya volt. Természetesen sosem vittem volna egy alig két kilós kutyát a háborúba, de valaki ezt megtette, így Smoky és én szerencsésen egymásra találtunk az Amerikai Légierő Csendes-óceáni bevetési egységének északi bázisán. Smoky nemcsak nekem, de a bázison élő katonák életébe is derűs perceket hozott.
Manapság már hétköznapi tény, hogy kutyákat alkalmaznak a háborúban, általában mint bombakutató, jelző vagy elhárító kutyák. Ezek az ebek azonban – amellett, hogy életeken mentenek - egyúttal egyenrangú társak is abban az egységben, ahol szolgálnak.
Van egy mondásom azokról, akik olyanok, mint én. Hétköznapi, ismeretlen emberek a világ számára, akik nem a társadalom prominens személyei, csak egy egyszerű dolgozó, akinek van kutyája.
Ezek az emberek megtapasztalják, hogy hazaérvén a kutyájuk óriási izgatottsággal, ugrálva köszönti őket, amivel mintha csak azt mondanák “ BOLDOG VAGYOK, HOGY LÁTLAK TÉGED! És történjen bármi, a kutyája szemében azt fogja látni, hogy “TE VAGY A LEGCSODÁLATOSABB ÉS LEGNAGYSZERŰBB EMBER A VILÁGON!
Kövess engem facebookon is! Kattints ide: https://www.facebook.com/nozinaploja/